2011. február 14. hétfő
Újdonság a coaching-piacon: ontológiai coaching
Nemzetközi alapok, sikerek, újdonságok
Életünk során sokan érezzük úgy, hogy szamártöviseken rágódó fülesek, mindenkitől félő malackák, lóti-futi nyuszik, fékevesztett tigrisek, a „semmi ágán” tollászkodó baglyok, vagy „csekély értelmű” micimackók vagyunk. A különféle személyiség-fejlesztő kurzusok vagy milliomos-képzők a legnagyobb hibát akkor követik el, amikor eltekintenek a fejleszteni kívánt személy lelki alkatától és az ehhez illeszkedő alapvető kompetenciáitól, vagyis mindössze csak attól, hogy a megszerzett ragyogó ismeretek hogyan vonatkoznak éppen miránk.
Ha el szeretnénk adni valamit (a például magunkat), akkor egyik lehetőségünk az, hogy olyan új (akár magánéleti, akár nagyobb szabású) piacokat kreálunk, amelyben például a malackaság (malackodás) nem hiba, hanem vágyott állapot. A másik esély, hogy az IT tigriseiként betörünk a „fülesek” által irányított fejlődő piacokra, a harmadik út, hogy az érett piacokon megváltoztatjuk a fogyasztói szokások szerkezetét, azaz a „mindenki legyen alvás közben is boldog” helyett eladjuk például a „szamártöviseken rágódás melankóliáját”, ahogy Walt Disney tette Füles esetében.
Walt Disney rájött, hogy Malacka, Füles, Micimackó és a Nyúl egyaránt eladható szeretetmárkává tehetők, ha a világlátást, életérzést, amelyet képviselnek hitelesen, vonzó módon sikerül kifejezni. Az emberek arra vágynak, hogy új élményeket, új érzéseket éljenek át, azaz olyan esztétikailag megalkotott (virtuális vagy valódi) világokba léphessenek, amelyek kifejezik értékrendjüket, és amelyekhez érzelmileg kötődhetnek. A funkcionális „bolti” tranzakciók helyett befogadni és behatolni akarnak: megtalálni a kalandban a rendet, a rendben a kalandot.
Malacka éppen úgy kultuszmárka lett, mint Füles vagy Micimackó!
Hogyan ültethetjük át mindezt a legkülönfélébb szervezetek és szerveződések (akár családok) szintjére? Erre keres és ad választ az ontológiai coaching.
Az ontológiai coaching szellemi ősforrását, Fernando Florest 1970-ben 27 évesen Salvador Allende chilei miniszterelnök gazdasági miniszterré nevezte ki. Amikor 1973-ban Allende-t megölték, és Pinochet diktatúrája váltotta fel a demokráciát, Florest börtönbe vetették. Az Amnesty International közbenjárására csak három év múlva engedték ki, ekkor öt gyermekével és feleségével az USA-ba emigrált. Ezt követően a Stanfordi Egyetemen a Komputer Tudományi Tanszéken folytatott kutatásokat, majd az UC Berkeley-n szerzett PhD fokozatot filozófiából, melynek címe: Menedzsment és kommunikáció a jövő munkahelyén. Flores nem csupán az elméletekben lubickolt, hanem két lábbal a földön létrehozott egy dollármilliókat hozó executive-tréner iskolát, valamint szintén sikeres szoftver-, és tanácsadó céget, mindeközben nemcsak megvetette az ontológia coaching alapjait, hanem magas szinten művelte, és világszerte elterjesztette.
Tanítványai szerte a világon (köztük Dr. Kollárné Déri Krisztina és Dr. Kollár József, Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport http://coachkepzes.szervezetepites.hu) elkezdték alkalmazni, és továbbfejleszteni a módszerét, melynek elméleti alapját a mesterséges intelligencia kutatásból, az idegtudományból, a filozófiából és a nyelvészetből származó megfontolások adják. Ez nem annyira élettől elrugaszkodott, mint amennyire elsőre látszik. Fernando Flores koncepcióját Umberto Maturanánának a megismerés biológiájáról, Martin Heideggernek az egzisztencialista filozófiáról, John Searle-nek a beszédaktus elméletről vallott nézeteiből alkotta meg.
Flores megfontolásainak intellektuális tartalma csak látszólag nem elégíti ki a gyakorlati használhatóság követelményét, ugyanis gondolatai, módszerei olyan különféle szervezetek számára váltak fontos mérföldkővé, mint például az IBM, az ABB vagy éppen mexikói építőanyag-ipari óriás, a Cemex. Elképzelésrendszerét három különféle cimkével jelöli: 1. „elkötelezettségen alapuló menedzsement”, 2.„cselekvésre indító beszélgetés”, 3. „ontológiai tervezés”.
1. Az elköteleződésen alapuló szervezeteket nem csupán az teszi sikeressé, hogy tárgyakat és emberek mozgatnak a térben és az időbe, hanem dolgozóik és vásárlóik elköteleződésének termelése is. Az elköteleződés kiépítéséhez és fenntartásához elsődlegesen nyelvi kompetenciákra van szükség.
2. A cselekvésre indító vagy célirányos megbeszélés olyan hatékony, kontrollált, standardizált kommunikáció, amelynek eredményeképpen konkrét, kézzelfogható, „mcdonaldizált” megoldás születik.
3. A coaching során a hozzánk fordulókkal működőképes ontológiákat (világokat) tervezünk, amelyek a változás melletti elkötelezettség virtuális tereivé válnak, és amelyek átlátható fogalmi rendszerük révén hatékonnyá, kontrollálttá és standardizálttá teszik a célirányos kommunikációt, ugyanakkor rávilágítanak, hogy „amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”. Flores szerint mi emberek olyan nyelvhasználó, szociális és emocionális állatok vagyunk, akik a nyelv révén hozzuk létre közös világunkat. Vagyis a valóságot nem a tárgyak, hanem a nyelvünk formálja. A nyelv a lehetőségek különféle „verzióival és vízióival” ajándékozza meg azokat, akik tudatosan és kreatívan használják.
A Center for Quality of Management Journal-ban készítettek egy riportot Jack Reilly-vel, aki évtizedekig különféle menedzser-posztokat töltött be az IBM-nél. Mikor megismerkedett Floresssel éppen több fontos projektnek volt a vezetője az IBM-en belül, melyek sikerre viteléhez külső segítségre volt szüksége. Ekkor ajánlotta neki egy munkatársa Florest. Az első találkozásuk során néhány olyan provokatív kijelentést tett, ami felkeltette Reilly érdeklődését a módszere iránt. A következő alkalommal rájött, hogy Flores nem elsősorban metodológiát akar neki eladni, hanem ontológiát, világlátást. Mikor Reilly megkérdeztem, hogy ezt a szemléletet hogyan lehet az embereknek megtanítani, akkor Flores a hallgatás és a beszéd mint cselekvés fontosságáról kezdett beszélni neki. Ezt követően sikeres bemutatót tartott 20 ember számára az IBM-nél. A tréning során Flores új meghatározását adta munkának: a munkát nem termelésként írta le, hanem két játékos (a vásárló és az eladó) között lezajló beszédaktusok soraként, melynek célja annak elérése, hogy a vásárló „kielégüljön”.
Mindenkit örömmel látunk a képzéseinken, akik még sosem próbálták a coachingot, de vezetőként, szervezeti és személyes tanácsadóként, trénerként, kommunikátorként keresik a gyakorlatban kiválóan alkalmazható, elméletileg jól megalapozott, egységes rendszert alkotó módszert és eszközöket.
Azokat is szívesen várjuk, akik már tanulták, vagy kipróbálták a coachingot, de egy hatékonyabb, alkalmasabb szisztémára vágynak, garantáltan újat tudunk mutatni!
Az alapmódszer Amerikából származik, amit Dr. Kollár továbbfejlesztett és sikerrel mutat be nemzetközi színtéren: 2011. nyarától nemzetközi tanulóműhelyt valósít meg Budapesten.
DR. KOLLÁR COACHING ISKOLACSOPORT: Life -ontological- Coach képzésünkről ITT tájékozódhat
MESTERCOACH AKADÉMIA: Business -ontological- képzést ITT mutatjuk be.
Intellektuális kalandtúrára két lábbal a földön! Ha az élet utazás, a coaching szelíd motorozás.
